Hosszúújfalu

Hosszúújfalu (Husia)
Hosszúújfalu görögkatolikus fatemploma (1800).
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Rang	falu
Községközpont	Zsibó
Irányítószám	455202
SIRUTA-kód	139848
Népesség
Népesség	205 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	22
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	210 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 17′ 09″, k. h. 23° 17′ 45″47.285888, 23.29582947.285888°N 23.295829°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 09″, k. h. 23° 17′ 45″47.285888, 23.29582947.285888°N 23.295829°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúújfalu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hosszúújfalu település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Zsibótól északkeletre, a Szamos jobb partján, Nagygoroszló és Szilágyróna közt fekvő település.

Története

Hosszúújfalu egykor Középszolnok vármegyéhez tartozó település volt.

1582-ben a Jakabfi család tagjainak, Jakabfi Ambrusnak és Móricznak birtoka volt.

1637-ben a Lónyaiaké: Lónyai Zsigmond birtoka volt.

1632 körül Várad eleste után e település is elpusztult, sorsában valószínű Hadad sorsával osztozott.

1750-ben végzett összeíráskor 206 görögkatolikus lakosa volt.

1890-ben 349 lakost számoltak össze a településen, melyből 4 magyar, 1 német, 1 tót, 342 román, amiből 5 római katolikus, 337 görögkatolikus, 1 református, 6 izraelita. A házak száma ekkor 65 volt.

1900-ban 344, 1920-ban 410, 1992-ben 276, 2002-ben 294 lakosa volt a településnek.

Hosszúújfalu a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögkatolikus fatemploma 1800-ban épült. Anyakönyvet 1864-től vezetnek.

Itt éltek

• Jósa Piroska (1934–) orvos és helytörténetíró 1964-1974 között e körzetben körorvos volt.

Jegyzetek

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 699–701. o. Online elérés