Benedekfalva

Benedekfalva (Benesat)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Benedekfalva
Rang	községközpont
Irányítószám	457035
SIRUTA-kód	140253
Népesség
Népesség	372 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	77[1]
Népsűrűség	12,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	175 m
Terület	28,75 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 24′ 43″, k. h. 23° 17′ 26″47.411875, 23.2905447.411875°N 23.290540°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 43″, k. h. 23° 17′ 26″47.411875, 23.2905447.411875°N 23.290540°E
Benedekfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Benedekfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Benedekfalva (románul: Benesat, korábban Benefalău) falu Romániában, Szilágy megyében.

Nevének eredete

Neve talán a Szamos túlparti Kőd határában létezett bencés kolostor birtoklására utal. Először 1475-ben Benedfalwa, majd 1487-ben Benedekfalwa alakban említették.

Fekvése

Zilahtól negyven kilométerre északkeletre, a Szamos folyó bal partján, Szilágy megye északi peremén fekszik.

Népessége

• 1785-ben 349 lakost számoltak benne össze. A férfiak 41%-a volt zsellér, 27%-a nemes és 21%-a jobbágy.
• 1880-ban 381 lakosából 284 volt román és 81 magyar anyanyelvű; 298 görögkatolikus, 43 református, harminc zsidó és tíz római katolikus vallású.
• 2002-ben 524 lakosából 419 volt román és 105 magyar nemzetiségű; 364 ortodox és 94 református vallású.

Története

Közép-Szolnok vármegyei falu volt, amelyet 1876-ban csatoltak Szilágy vármegyéhez. A 15. században és a 16. század első felében főként a Kusalyi Jakcs család birtoka, amely ezután a Drágfi család tulajdonába került. A család kihalása után, 1572-ben Báthory István fejedelem Gyulaffy Lászlónak adományozta benedekfalvi birtokukat. 1640-ben a Gyulaffy család csehi jószágaihoz tartozott, és udvarház állt benne. 1682-ben német katonák felégették. 1720-ban lakói háromnegyedét románként, egynegyedét pedig elrománosodott magyarként vették számba. Jogállás szerint felük zsellér, egynegyedük jobbágy és egynegyedük nemes. (A nemesek 1797-es összeírásakor főként román nevekkel találkozunk.) A 18. század nagy részében a Wesselényi család volt fő birtokosa, 1797-ben már többek között a Bethlen, a Bánffy, a Teleki és a Gyulay család birtokolt benne. Román lakói 1782-ben tértek át görögkatolikusnak. Református templomát 1909-ben építették, a híveket korábban egy fatemplom szolgálta.^[2] 1948-ban a bürgezdi Kaizler-kastély anyagából építettek új községházát. A Szamos 1970-es árvize nagyrészt elpusztította. Ekkor keletkezett keleti peremén a tó, amelyet 2003–2004-ben halakkal telepítettek be.

Nevezetességek

• A Szamos Benedekfalva és Szamoscikó közötti, szűk szorosa.
• Ortodox (volt görögkatolikus) temploma az első román kőtemplom a mai Szilágy megye területén, 1741 előtt építtette a helybeli Pascu, Dateu és Ioan Meț.

Jegyzetek

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 111–119. o. Online elérés
• www.welcometoromania.ro (magyarul)

Kapcsolódó szócikkek