Magyarkecel

Ez a szócikk a Szilágy megyei faluról szól. Hasonló címmel lásd még: Kecel (egyértelműsítő lap).

Magyarkecel (Meseșenii de Jos)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Magyarkecel
Rang	községközpont
Irányítószám	457245
SIRUTA-kód	142088
Népesség
Népesség	749 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	359
Népsűrűség	11,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	62,86 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 09′ 11″, k. h. 22° 56′ 53″47.152982, 22.94792947.152982°N 22.947929°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 11″, k. h. 22° 56′ 53″47.152982, 22.94792947.152982°N 22.947929°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Magyarkecel (románul: Meseșenii de Jos) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

A község a Meszes-hegység lábánál, a Krasznai medencében fekszik, teljes területe 62,86 km². Közigazgatásilag a következő falvak alkotják: Magyarkecel – a község központja, 12 km-re található Zilahtól – Egrespatak, Gurzófalva és Oláhkecel.

Története

A falvak első írásos említései a XIII-XVI. századokból származnak (Magyarkecel – 1341, Oláhkecel – 1213, Egrespatak – 1361 és Gurzófalva – 1549).

A községközpont Magyarkecel falu román neve az 1920-as évekig Cățălul Unguresc volt, majd a magyar jelző eltüntetésére 1956-ig várni kellett, így lett aztán Cățălușa (hangtani hasonlóság, nőstény kutyakölyköt jelent), azóta a mesterséges Meseșenii de Jos nevet viseli (tkp. alsómeszesfalva jelentéssel).

Népesség és főbb gazdasági ágak

A község lakossága az utolsó népszámláláskor 3078 fő volt, ebből 67,22% román, 30,66% magyar és 2,12% cigány nemzetiségű.

A lakosság főbb gazdasági tevékenységei a földművelés, az állattenyésztés és a fafeldolgozás volt, idővel ezek a tevékenységek megapadtak.

Híres emberek

Egrespatak kiemelkedő személyisége volt Marosi István református lelkész, aki 1680 körül megírta Szilágyságot tárgyaló munkáját, a Topica Descriptio Syilvaniae-t.

Nevezetességek

A község turisztikai nevezetessége az oláhkeceli kénes és bikarbonátos vizű gyógyfürdő. Műemlékei közül kiemelkedik a magyarkeceli református templom, melyet a XVI. század elején Geréb László erdélyi katolikus püspök emeltetett. Mellette az 1775-ben épült harangláb.

Ez a falu szerepel Szilágyi István Kő hull apadó kútba című regényében Egrestelek néven.^[1]

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Magyarkecel oldala a Megyei tanács honlapján