Felsőegregy

Felsőegregy (Agrij)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Felsőegregy
Rang	községközpont
Irányítószám	457005
SIRUTA-kód	139946
Népesség
Népesség	1072 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Népsűrűség	32,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	303 m
Terület	33,03 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 04′ 01″, k. h. 23° 05′ 58″47.067061, 23.09938847.067061°N 23.099388°EKoordináták: é. sz. 47° 04′ 01″, k. h. 23° 05′ 58″47.067061, 23.09938847.067061°N 23.099388°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Felsőegregy (románul: Agrij) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Zilahtól délkeletre, Szentpéterfalva, Egregypósa és Pusztarajtolc közt fekvő település.

Nevének eredete

Nevét az égerfákkal szegélyezett Egregy vizétől nyerte.

Története

Felsőegregy (Egregy) nevét az oklevelek már 1310-ben említették.

1440-ben Egregh, 1440-ben Felegreg, 1639-ben Feleggregy, 1721-ben Fel-Egregj néven írták.

1310-ben Mikod bán fia Miklós mester birtoka volt, aki Károly Róbert királytól nyert kiváltságot arra, hogy Egregyen ő és utódai a sóval és más árukkal terhelt szekerek után az eddigi egy dénár vám helyett két dénárt szedhessenek. E kiváltságát azért nyerte, mivel a királyt első erdélyi útja alkalmából Egregy helységben királyi módon megvendégelte.

1440-1467-ig a Dobokai család birtoka volt, azonban Mátyás király Dobokai Miklós birtokrészét annak hűtlensége miatt elvette és a Mindszenti testvéreknek: Jánosnak, Mátyásnak és Miklósnak adta.

1619-ben Prépostvári Zsigmond birtoka volt, aki felegregyi részbirtokát a hozzá való igaz barátságáért Rétsei Pálnak adta.

1733-ban végzett összeíráskor Felegregyen 44 román családot számoltak össze.

1890-ben 925 lakosa volt Felegregynek, melyből 67 magyar, 13 német, 835 román, 10 egyéb nyelvű, ebből 19 római katolikus, 817 görögkatolikus, 18 görögkeleti, 20 református, 51 izraelita. A házak száma 197 volt.

Felsőegregynek a Meszes-hegység tövében lévő tavát az 1800-as évek végén köszvényben és csúzban szenvedők látogatták.

Felsőegregy a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögkatolikus fatemploma. Harangján 1676-os évszám olvasható.

Jegyzetek

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 334–341. o. Online elérés