Karika

Karika (Creaca)
Karika görögkatolikus fatemploma
Közigazgatás
Ország	Románia
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Karika
Rang	községközpont
Irányítószám	457090
SIRUTA-kód	140681
Népesség
Népesség	420 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 09′ 58″, k. h. 23° 12′ 00″47.166111111111, 23.247.166111°N 23.200000°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 58″, k. h. 23° 12′ 00″47.166111111111, 23.247.166111°N 23.200000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Nem tévesztendő össze a következővel: karika (diakritikus jel).

Karika (Karikapatak, románul: Creaca) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Szilágy megyében, Zsibótól délre, Farkasmező nyugati szomszédjában, az Egregy-patak és a Bréd-patak közt fekvő település.

Története

Karika nevét az oklevelek 1385-ben említették először Karika néven, majd 1475-ben Karyka formában írták nevét. A település a Kusalyi Jakcs család birtoka volt.

1423-ban a váradi káptalan által Zsigmond király iktattatta be a Jakcsi családot; Kusalyi Jakcs György Dénes és János nevű fiait, valamint János gyermekeit Lászlót és Györgyöt Karika település birtokába.

1549-ben Kővárhoz tartozott, és a Jakcsiak birtoka volt, de az övék volt még 1582-ben is.

1682 előtt a Wesselényi család birtoka volt, a falu az itt folyó kuruc harcokban elpusztult.

A falu határában a kuruc korban épített sáncok maradványai az 1900-as évek elején még láthatók voltak. 1690-ben Wesselényi Pál volt birtokosa, aki Szűcs Bálintnak és feleségének Varga Erzsébetnek, Zilahi lakosoknak adta zálogba.

1750-ben tartott népszámláláskor a falunak 164 görögkatolikus lakosa volt. 1797-ben végzett összeíráskor birtokosa Wesselényi Miklós volt. 1847-ben 506 lakosa volt, valamennyi görögkatolikus. 1890-ben a 606 lakosából 31 magyar, 559 oláh, 16 egyéb nyelvű. Ebből 7 római katolikus, 556 görögkatolikus, 17 evangélikus, 21 izraelita. A házak száma 108 volt.

Nevezetességei

• Görögkatolikusm utóbb ortodox fatemploma 1781-ben épült. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.
• A Meszesi kapu néven ismert mintegy tíz és fél kilométernyi hosszúságú szűk völgy, Zilah-tól keletre, mintegy három és fél kilométer távolságnyira kezdődik, és egészen Karika helységig húzódik.
• A falu erdejében található a Széles kő (Peatra Lata) nevű nagy kőszikla.

Jegyzetek

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 594–596. o. Online elérés
• Hereditatum [1]