Beréd

Beréd (Brebi)
Beréd fatemploma
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Karika
Rang	falu
Községközpont	Karika
Irányítószám	457092
SIRUTA-kód	140707
Népesség
Népesség	546 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	767 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 12′ 28″, k. h. 23° 11′ 49″47.207752, 23.19689747.207752°N 23.196897°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 28″, k. h. 23° 11′ 49″47.207752, 23.19689747.207752°N 23.196897°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Beréd település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Zilahtól északkeletre, Csiglen és Zsákfalva között fekvő település.

Története

Beréd nevét az oklevelek 1385-ben említették először Beryd néven. 1423-ban Bred, 1450-ben Bered, 1475-ben Bros, 1543-ban Breeb, 1553-ban Bereed, 1555-ben Bed, 1557-ben Beed néven írták nevét.

A falu a Kusalyi Jakcsok birtokai közé tartozott. 1472-ben Bélteki Drágfi Miklós és fiait; Bertalant, Ferencet, Györgyöt és Pétert iktatták be Bréd birtokába. 1557-ben Jakcsi Mihály fiai tiltakoztak az ellen, hogy a falu felét I. János király és Izabella királyné bátori (ecsedi) Báthori Györgynek és nejének, somlyói Báthory Annának és fiuknak, Istvánnak (†1605) adományozták.

1724-ben III. Károly adományaként Csíkszentkirályi báró Andrási Ferenc és József nyerte Brédet, mely előtte a Serédi családé volt. Somlyói Báthory Anna ajándékul adott itt egy részt Keresztúri Dobszai Jánosnak. 1797-ben végzett összeíráskor a település birtokosa gróf Andrási Károly.

1847-ben 387 lakosa volt, ebből 9 római katolikus, 378 görögkatolikus. 1890-ben 1012 lakosából 27 magyar, 974 oláh, 11 egyéb nyelvű, melyből 6 római katolikus, 771 görögkatolikus, 207 görögkeleti, 5 református, 23 izraelita. A házak száma 201.

Beréd a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görögkatolikus fatemploma 1771-ben épült. Anyakönyvet 1851-től vezetnek.
• Görögkeleti fatemploma.

Galéria

Hivatkozások

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 174–177. o. Online elérés