Búcsúszentlászló

Búcsúszentlászló
Búcsúszentlászló címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Zalaegerszegi
Jogállás	község
Polgármester	Molnár Gyula (független)[1]
Irányítószám	8925
Körzethívószám	92
Népesség
Teljes népesség	726 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	505,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	1,54 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 47′ 19″, k. h. 16° 55′ 51″46.788528, 16.93089746.788528°N 16.930897°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 19″, k. h. 16° 55′ 51″46.788528, 16.93089746.788528°N 16.930897°E
Búcsúszentlászló Pozíció Zala vármegye térképén
Búcsúszentlászló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Búcsúszentlászló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Búcsúszentlászló (2004 előtt Bucsuszentlászló^[3]) község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén. 154 hektáros kiterjedésével a vármegye második legkisebb közigazgatási területű települése.^[4] A településen polgárőrség működik.^[5]

Fekvése

Zala vármegyében, Zalaegerszegtől 10 kilométerre délkeletre fekszik, a Szévíz patak észak-déli irányú völgyében. Főutcája a Pölöske-Alsónemesapáti között húzódó 7363-as út. Utóbbiból itt ágazik ki kelet felé, a település központjában a 73 227-es út Nemessándorháza, a község déli szélén pedig a 73 228-as út Nemesszentandrás felé.

A településen áthalad a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal, amelynek állomása is van itt, Búcsúszentlászló vasútállomás a 73 227-es út mellett található.

Története

A település nevét 1270-ben említették először az írásos forrásokban Scent Laduzlo néven, mint a pölöskei vár tartozékát. Plébániatemploma, mely valószínűleg a tatárjárás után épülhetett, ekkor nem szerepelt a forrásokban, de ebben az időben miután tituláris szentje az egész település névadója, már állnia kellett. Az 1333-as pápai tizedjegyzékben "Szent László egyház"-ként emlegetett templomának plébánosa Pál volt.

A hagyományok szerint maga Szent László király rendelte el egy kis kápolna építését a Boldogságos Szent Szűz tiszteletére ezen a helyen, miután csodás módon megmenekült az őt üldöző seregtől. Bár e hagyománynak konkrét történelmi bizonyítékai nincsenek, a régészet is román korinak vallja a kegykápolnát. Később ehhez az ősi kápolnához építették az impozáns barokk templomot, megőrizve ezzel a régi kápolna épületét is. A török időkben egyrészt a rejtettsége biztosította a kápolna fennmaradását, de a hívő muzulmánok is tisztelettel viseltettek Jézus szülőanyja, Mária iránt, akinek tiszteletére emelték a kápolnát. A kanizsai basáról maradt fenn egy történet arról, hogy betegsége idején, 1690 előtt egyik keresztény túszát küldte a kápolnába, hogy imádkozzon az ő gyógyulásáért. Amikor a rab ezt kényszerűségből megtette, a török basa meggyógyult. Ekkor személyesen is eljött ide, megkeresztelkedett, sőt, díszes pajzsát itt hagyta a kápolnában, adományképpen; a pajzs még 1780 körül is megvolt.

1694-ben ferences szerzetesek érkeztek ide, Széchenyi Pál veszprémi püspök bízta rájuk az addigra már közismertté vált zarándokhelyet, amelyet a nép Szentlászlónak nevezett. A püspök megbízólevelében számos csodát is említett, amelyek Szűz Mária közbenjárására történtek. Ettől kezdve híres búcsújáró hely lett; a hívő emberek mind a nagyobb Mária-ünnepeken, mind pedig Szent László király ünnepén nagy számban érkeztek a kegyhelyre, ahol a ferences barátok fogadták őket.

Búcsúszentlászlónak 1910-ben 509 lakosa volt, melyből 505 magyar nemzetiségű volt. 509 lakosából 482 római katolikus, 9 református, 17 pedig izraelita volt. Az 1910-es népszámláláskor a település Zala vármegye Pacsai járásához tartozott.

Közélete

Polgármesterei

• 1990-1994: Józsa Tibor (független)^[6]
• 1994-1998: Józsa Tibor (független)^[7]
• 1998-2002: Ferkóczáné Szalai Zsuzsanna (független)^[8]
• 2002-2006: Kocsis Éva (független)^[9]
• 2006-2010: Molnár Gyula (független)^[10]
• 2010-2014: Molnár Gyula (független)^[11]
• 2014-2019: Molnár Gyula (független)^[12]
• 2019-től: Molnár Gyula (független)^[1]

Látnivalók

Fő nevezetessége az Arany János utcában álló római katolikus kápolna és templom az épületegyüttes mellett fakadó forrással, aminek csodatévő erőt tulajdonítanak, ezért zarándokhely. Helyrajzi száma: 306, műemlékvédelmi (KÖH) törzsszáma 6418. A templom mögötti, úgynevezett Szentkút Szent László tiszteletének helye. A templom két kegyhelye:

• Fogolykiváltó Boldogasszony;
• Szent László király.

Az 1736-ban épült egykori ferences kolostor ugyancsak az Arany János utcában (15–17.) áll; ma szociális otthon. Helyrajzi száma: 305. Műemlékvédelmi törzsszáma: 6419.

A kegytemplom fölött emelkedő dombot koronázó Kálvária-kápolna, körülötte a keresztúti stációkkal (18. század második fele) ugyancsak műemlék; törzsszáma 6420).

A falu ismertebb szülöttei

• Bödőcs Tibor, a Rádiókabaré és a Showder Klub Karinthy-gyűrűs humoristája.
• Dr. Szabó János, a Montreali Egyetem anatómia professzora.
• Dr. Szabó Lajos, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egykori tanszékvezetője.
• Nagy Edi (NAGYEDi, Nagy Edi Project), énekes, zenész, zeneszerző, szövegíró.
• Guttmann Béla (1872-1911), a bécsi liptóvárosi nagy zsinagóga főkántora

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98,4%, cigány 0,54%, német 0,68%. A lakosok 73,4%-a római katolikusnak, 1,9% reformátusnak, 0,7% evangélikusnak, 2,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (21,3% nem nyilatkozott).^[13]

Képek

Jegyzetek

Források

• Tatár Sarolta: Magyar katolikus templomok. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen. ISBN 978-963-596-408-6
• Magyarország műemlékjegyzéke – Zala megye
• Búcsúszentlászló [2]
• Magyar Katolikus Lexikon

További információk

• Kocsis Éva: Búcsúszentlászló képekben; Gura Ny., Zalaegerszeg, 2005
• Zarándokkönyv. Egyházmegyei zarándoklat. Búcsúszentlászló, 2010. május 1.; összeáll. Déri Péter; Martinus, Szombathely, 2010
• Bolla Lajos János: Búcsúszentlászló, ahogy én látom... A falu története; Önkormányzat, Búcsúszentlászló, 2014
• Nagy Zsófia: Fogolykiváltó Boldogasszony és Szent László kegyhely; N. Molnár Katalin, Búcsúszentlászló, 2014
• Ferences köszöntés Szent László királynak; összeáll. Károly Ferenc Barnabás, lejegyezte Szent-Mihályi Mihály, vál., szerk. Tokár Imre János, jegyz. Medgyesy S. Norbert; Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, Bp., 2017
• Németh Miklós Attila: Búcsúszentlászló. Muzulmánok Máriája; Kairosz, Bp., 2018 (Féltett kishazák)