Lendvaerdő

Lendvaerdő (Renkovci)
Közigazgatás
Ország	Szlovénia
Statisztikai régió	Pomurska
Község	Bántornya
Rang	falu
Alapítás éve	1389
Polgármester	Jožef Kocet
Irányítószám	9224
Rendszám területkód	MS
Népesség
Teljes népesség	589 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	174 m
Terület	4,5 km²
Időzóna	UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 38′ 18″, k. h. 16° 17′ 30″46.638333, 16.29166746.638333°N 16.291667°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 18″, k. h. 16° 17′ 30″46.638333, 16.29166746.638333°N 16.291667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Lendvaerdő témájú médiaállományokat.

Lendvaerdő (szlovénül: Renkovci) falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Bántornyához tartozik.

Fekvése

Muraszombattól 15 km-re délkeletre, központjától Bántornyától 1 km-re északnyugatra a Dolinsko nevű tájegységben, a Lendva folyó jobb partja közelében a belatinc-dobronaki út mellett fekszik. Határában délre kiterjedt rétek, mezők, északon és nyugaton pedig erdők találhatók.

Története

Területén már az ókorban is éltek emberek, ezt bizonyítják a határában található római kori halomsírok.

Első írásos említése 1389-ből származik "Renkouch" néven. 1411-ben "Ranchalch", 1428-ban "Frankolch", 1430-ban "Renkolch", 1481-ben "Renkowcz" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Nemti (Lenti) várának uradalmához tartozott.^[2]

Először az Bánffy család alsólindvai (Lendva) ága birtokolta, aztán a Csáky család birtokába jutott. A Lendva mentén már a középkortól több ismert malom működött. Közéjük tartozott az 1524-ben említett Kávás Máté, és a Refft György tulajdonában levő malom, később az 1759-ben említett Lovrencsics-malom.

Vályi András szerint " RENKÓCZ. Elegyes német falu Szala Vármegyében, földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Turnicsához nem meszsze, mellynek filiája, határjában vagyon legelője kövér, és elég, eladásra módgya, és egyéb javai is jelesek. " ^[3]

Fényes Elek szerint " Renkócz, vindus falu, Zala vmegyében, a bellatinczi uradalomban, 386 kath. lak."^[4]

1910-ben 740, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 626 lakosa volt. A helyiek fő megélhetését ma is a mezőgazdaság adja, bár jelentősége egyre csökken. Sokan dolgoznak Belatinc és Muraszombat üzemeiben is.

Nevezetességei

Római kori halomsírok.

Külső hivatkozások

• Bántornya község honlapja
• Lendvaerdő Szlovénia térképén
• Szlovénia kulturális emlékei

Jegyzetek

1. ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
2. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.