Cserszegtomaj

Cserszegtomaj
Cserszegtomaj látképe
Cserszegtomaj címere Cserszegtomaj zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Keszthelyi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Elekes István (Momentum)[1]
Irányítószám	8372
Körzethívószám	83
Népesség
Teljes népesség	3388 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	235,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	12,6 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 47′ 34″, k. h. 17° 12′ 54″46.792788888889, 17.21493888888946.792789°N 17.214939°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 34″, k. h. 17° 12′ 54″46.792788888889, 17.21493888888946.792789°N 17.214939°E
Cserszegtomaj Pozíció Zala vármegye térképén
Cserszegtomaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserszegtomaj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cserszegtomaj nagyközség Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.

Fekvése

Keszthelytől északra a Keszthelyi-fennsík délnyugati lábánál helyezkedik el.

Közlekedés

A település központja déli irányból, Keszthely felől közelíthető meg a legegyszerűbben, azon a 73 162-es számot viselő úton, amely a város északi részén ágazik ki a 7347-es útból és Rezi központjába vezet. Emellett Hévízről is vezet út a településre; a község nyugati határában fut a Keszthelyt Zalaszántón át Sümeggel összekötő 7327-es út, keleti határszélét pedig érinti a 7343-as út is.

Napi közel húsz autóbuszjárat szállítja az utasokat Keszthelyről a településre, majd tovább Rezi felé.

Nevének eredete

Cserszeg település neve a magyar cser és szeg (szeglet) szavak összetételéből származik. Tomaj helységnév a Tomaj nemzetség nevéből származik.

Története

A község területén római és avar kori leletek találhatók, amelyek arra utalnak, hogy ezekben az időkben lakott volt ez a terület, és a mai Keszthely területén lévő központ felügyelete alatt volt.

A település első említése – Tolmaj néven – 1357-ből való, amikor is Keszthellyel együtt írták össze. A 15. században épült meg kápolnája a település keleti részén. 1564-ben török megszállás alá került, majd az 1620-as évekre teljesen elnéptelenedett, azonban a község szőlőhegyeit továbbra is művelték a környező települések jobbágyai. A 17. században alakult ki Cserszeg település is, amely Keszthelyhez tartozó önálló – elsősorban szőlőműveléssel foglalkozó – település lehetett. 1674-ben mint prédiumot említik, ahol Pethő uraság szervitorai és libertinusai laknak, és szőlőt művelnek. 1682-ben az újra feléledt Tomaj település elfogadta hegytörvényét, és hegyközséggé vált. A tomaji gazdák többsége valószínűleg nem itt, hanem Keszthelyen lakott.

A 19. század elején kezdett dinamikus fejlődésnek indulni a település, amikor is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a környék szőlei iránt. 1848-ban egyesült a két település, és létrejött Cserszegtomaj, amely 1857-es népszámláláson 1239 fő lakossággal rendelkezett, ami kiemelkedően magas lélekszám volt.

A 20. században – az 1990-es évekig – a település nem mutatott nagy fejlődést, lakossága fogyott, elsősorban a dinamikusan gyarapodó Keszthelyre és Hévízre vándoroltak el az itt lakók. 1926-ban két egy osztálytermes iskolája volt (Cserszegen és Tomajon).

Az 1990-es évektől fogva Keszthely és Hévíz telítődése folytán egyre több turista keresi fel a települést, amely ismét dinamikusan fejlődő községe a térségnek. A letelepülők (köztük sok külföldi) száma is rohamosan növekszik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a balatoni települések közül Cserszegtomajon nő a legdinamikusabban az állandó lakosok száma. 2007-ben 27%-kal többen éltek a faluban, mint 2001-ben. Cserszegtomaj azonban még így is kistelepülésnek számít: 2008 elején a lakosok száma 2700 körül volt.^[3] A település 2017-ben nagyközségi rangot kapott.

A településen polgárőrség működik.^[4]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Gyuk János (független)^[5]
• 1994–1998: Gyuk János (független)^[6]
• 1998–2002: Gyuk János (független)^[7]
• 2002–2006: Gyuk János (független)^[8]
• 2006–2010: Gyuk János (független)^[9]
• 2010–2014: Bartha Gábor (független)^[10]
• 2014–2019: Bartha Gábor (független)^[11]
• 2019–2024: Elekes István (Momentum)^[1]
• 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 89,78%, cigány 1,6%, német 6,44%. A lakosok 53,2%-a római katolikusnak, 4% reformátusnak, 1,66% evangélikusnak, 11,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (28,5% nem nyilatkozott).^[12]

Fontosabb látnivalók

A település legérdekesebb látnivalója az egyedülálló Cserszegtomaji-kútbarlang, amit 1930-ban Tóth Lajos kútmester véletlenül fedezett fel, és amely szövevényes hálózattal, valamint különleges formakinccsel rendelkezik. A barlang fokozottan védett természeti képződmény.

További látnivalók:

• Arborétum
• Okker- és piritbánya
• Európa tér
• Templom
• Szent Anna-kápolna
• Várszínház
• Margit-kilátó
• Acheron-kútbarlang

Kultúra

Cserszegtomaj számos alkotót ihletett meg gyönyörű fekvésének és látnivalóinak köszönhetően.

1992-ben Takács Ferdinánd, egy cserszegtomaji születésű festő, megalapította a Cserszegtomaji Szabad Művészet Alkotótelepet, ami azóta nemzetközi művésztelepként működik. A telepen részt vettek már Szlovákiából, Szerbiából, Horvátországból, Romániából, Ukrajnából, Ausztriából, Angliából, Argentínából és Japánból érkező festők, grafikusok, szobrászok és fotóművészek – a hazaiakon kívül.

Híres emberek

• Bakonyi Károly szőlőnemesítő
• Szabó István író
• Szennyai Mária színésznő
• Vajkai Aurél etnográfus

Források, szakirodalom

Jegyzetek

További információk

• Cserszegtomaj honlapja

Kapcsolódó szócikkek