Homokkomárom

Homokkomárom
Légifelvétel a kegytemplomról
Homokkomárom címere Homokkomárom zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Nagykanizsai
Jogállás	község
Polgármester	Singula Ferencné (független)[1]
Irányítószám	8777
Körzethívószám	93
Népesség
Teljes népesség	248 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	11,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,7 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 30′ 14″, k. h. 16° 54′ 57″46.503916, 16.91572746.503916°N 16.915727°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 14″, k. h. 16° 54′ 57″46.503916, 16.91572746.503916°N 16.915727°E
Homokkomárom Pozíció Zala vármegye térképén
Homokkomárom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Homokkomárom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Homokkomárom község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén. A településen polgárőrség működik.^[3]

Fekvése

Zsáktelepülés, Nagykanizsától közúton 13 km-re északnyugatra, a Principális-völgy peremén helyezkedik el.

Története

A falu első írásos említése 1293-ban kelt Kamar, Humukcamar alakban. Mai elnevezése 1741-től ismeretes. Az Árpád-házi királyok idejében királyi birtok volt. 1360-ban pálos szerzetesek telepedtek le ezen a helyen. A török megszállás alatt kolostoruk és templomuk teljesen elpusztult.

Schenkendorf József cs. k. ezredes a hitélet gyakorolhatósága érdekében egy fakápolnát építtetett a mai templom helyén, melyet 1702. szeptember 8-án szenteltek fel. Schenkendorf özvegyétől 1717-ben Esch Ferenc megvásárolta az egész birtokot. Ő német családokkal telepítette azt be, és 1722-ben elkezdte a mai templom építését. A templom fő építtetője a báró Esch család volt, de annak teljes befejezésében, illetve felszerelésében gróf Batthyány Lajos, Magyarország nádora és Kanizsa ura is jelentős szerepet vállalt. Ő 1744-ben királyi adományként kapta meg Homokkomáromot és környékét.

A templom kegyképe 1722-ben, a jelenlegi templom alapjainak ásása közben került elő, a legenda szerint épségben az ott lévő hársfa gyökerei közül. A 40 cm × 60 cm-es nagyságú, a 17. századból származó képet, mely a kis Jézust tartó Szűz Máriát ábrázolja, csodatevő képként tisztelték a 18. században. A képet többször levitték az alsó kápolnába, de éjszakánként mindig visszajött előbbi helyére. Ezt a Mária-képet tették a templom elkészültekor, talán 1744-ben a fő oltárra (melyet a hársfa helyére építettek), és azóta is ott van.

Szent Félix gyermekszent ereklyéjét XIV. Benedek pápa ajándékozta Koptik Ottó egykori celldömölki apát közbenjárására Homokkomáromnak 1751-ben. Az ereklyét először Nagykanizsára vitték, majd onnan pünkösd harmadnapján, június 2-án a jelenlegi helyére díszes körmenetben.

A templom külső és belső felújítására 1938-ban került sor Batthyány-Strattmann László kegyúr költségén. 1990 márciusában érkezett a Nyolc Boldogság katolikus közösség az üres kolostorépületbe Szendi József püspök meghívására.

A falu 1992-ben Szent Orbán-szobrot állított a szőlőhegy védőszentjének tiszteletére.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Klein József (független)^[4]
• 1994–1998: Klein József (független)^[5]
• 1998–2002: Strausz Ferenc (független)^[6]
• 2002–2006: Papné Szabó Mónika (független)^[7]
• 2006–2010: Bodó Tamás István (független)^[8]
• 2010–2014: Bodó Tamás István (független)^[9]
• 2014–2016: Bodó Tamás István (független)^[10]
• 2016–2019: Singula Ferencné (független)^[11]
• 2019-től: Singula Ferencné (független)^[1]

A településen 2016. május 29-én időközi polgármester-választást tartottak,^[11] az előző polgármester lemondása miatt.^[12]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91%, cigány 3,42%, német 5,13%. A lakosok 73,78%-a római katolikusnak, 5,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (19,55% nem nyilatkozott).^[13]

Nevezetességei

• A templom engesztelő napja minden hónap 13-án rendszeresen nagy tömegeket vonz nemcsak Magyarországról, de a határokon túlról is. Búcsúk: pünkösd, Kisboldogasszony (szept. 8.), és Szent Félix napján (július 10).
• A templom mellett áll a Nyolc Boldogság Közösség kolostora, ahová egész évben érkeznek zarándokok.
• A falun keresztülhalad a Kéktúra útvonala.
• A Balatonmelléke Borvidék legnagyobb egybefüggő szőlőterülete található itt.

Ismert emberek

• Itt született 1955. szeptember 20-án Orsós Ferenc művelődésszervező, rajztanár, grafikus és festő.
• Itt született Szántó Béla Lőb (szül. Schreiber, 1881. február 1. – Budapest, 1951. június 1.) tisztviselő, politikus.
• Itt született Szántó Gizella (szül. Schreiber, 1884. április 30. – Moszkva, 1947. április 30.) tanító, pártpolitikus.

Képek

• 
  A templom
• 
  Homokkomárom légi felvételen
• 
  A templom
• 
  A templom belső tere

Jegyzetek

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Homokkomárom témájú kategóriát.

Kapcsolódó szócikkek