Szentpéterúr

Szentpéterúr
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Zalaegerszegi
Jogállás	község
Polgármester	Lakatos István (független)[1]
Irányítószám	8762
Körzethívószám	92
Népesség
Teljes népesség	944 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	62,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,96 km²
Földrajzi kistáj	Zalaapáti-hát[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 46′ 00″, k. h. 17° 01′ 60″46.766667, 17.03333346.766667°N 17.033333°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 00″, k. h. 17° 01′ 60″46.766667, 17.03333346.766667°N 17.033333°E
Szentpéterúr Pozíció Zala vármegye térképén
Szentpéterúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentpéterúr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szentpéterúr község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén. A településen polgárőrség működik.^[4]

Fekvése

A község Zala vármegye keleti részén, a Balaton felé eső oldalon fekszik. A Zalai-dombságot a Principális-csatorna és az Alsó-Zala észak-déli irányú völgyeivel felszabdalja, közrefogva a kisebb egységet, a Zalaapáti-hátat, melynek dombjai között található a település. A falutól északra a 76-os főút, délre a 75-ös főút halad, innét közelíthető meg Pacsa felől Szentpéterúr.

Története

A településről az első írásos adat 1166-ból maradt fenn, mikor a mai település közelében Vidó Zalai gróf a János rendű ispotályosok számára apátságot alapított Szent Péter és Pál tiszteletére. A hosszas Szent Péteri apátúr nevet később a könnyebb kiejtés miatt Szent Peturra rövidítették. Az apátság valószínűleg elpusztult, neve azonban fennmaradt, és a közelben lévő község azt Szent-Péterúrra egészítette ki.

Az egykor itt állt apátság létezéséről egykori adatok is vallanak, valamint a közeli Gétye és Szentpéterúr község lakói között létezése a szájhagyományokban is fennmaradt, helye, ill. elnevezése egy régi katonai térképen feltüntetve is megtalálható a Markalházi dűlőben, Gétye és Szentpéterúr között, az úgynevezett Szent-völgyben.

A 15. században Szent-Péterúr a nagykapornaki járáshoz tartozott.

A falu középkori történetéről elég kevés adat maradt fenn. Neve 1439-ben Zenthperhetwr néven szerepelt az írott forrásokban. 1513-ban két Vas, Markalf és Kis nevű egytelkes nemesi családok lakták. Az 1550-es években a források az Örvényesi pálos kolostorral együtt említik.

Egy 1850-ben készült, Gétye község tagosított határának térképrészleten szentegyházi-dűlő néven találjuk a Szent-völgyet. E két elnevezés is valószínűsíti, hogy az apátság elpusztulása előtt e völgyben állt.

A szájhagyományok szerint e régi Szent-Péterur nevű falu a mostani helyétől délebbre feküdt, helyét az "Égett-kertek" nevű dűlő jelzi, mivel a törökök a szentgotthárdi csata utáni vereségből hazafelé tartva felégették a falut.

Az új Szentpéterúr ezért nem a régi helyén, hanem jóval feljebb, az erdővel borított mostani helyre épült, hogy lakói szükség esetén könnyebben elmenekülhessenek valamely rejtettebb helyre.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Szigligeti Aladár (független)^[5]
• 1994–1998: Kopácsi József (független)^[6]
• 1998–2002: Kopácsi József (független)^[7]
• 2002–2006: Kopácsi József (független)^[8]
• 2006–2010: Dr. Farkas Ágota (független)^[9]
• 2010–2011: Dr. Farkas Ágota (független)^[10]
• 2012–2014: Pálfi József (független)^[11]
• 2014–2019: Pálfi József (független)^[12]
• 2019-től: Lakatos István (független)^[1]

A településen 2012. február 26-án időközi polgármester-választást kellett tartani,^[11] az előző polgármester lemondása miatt.^[13]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 78,4%, cigány 19,4%, német 1,95%. A lakosok 51,6%-a római katolikusnak, 0,77% reformátusnak, 0,38% evangélikusnak, 6,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (37,9% nem nyilatkozott).^[14]

Nevezetességei

• Római Katolikus templom

Jegyzetek

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek