Pölöskefő

Pölöskefő
A Pálffy-kúria ma faluház
Pölöskefő címere Pölöskefő zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Nagykanizsai
Jogállás	község
Polgármester	Szollár Norbert (független)[1]
Irányítószám	8773
Körzethívószám	93
Népesség
Teljes népesség	375 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	28,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	12,32 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 36′, k. h. 16° 57′46.6, 16.9546.600000°N 16.950000°EKoordináták: é. sz. 46° 36′, k. h. 16° 57′46.6, 16.9546.600000°N 16.950000°E
Pölöskefő Pozíció Zala vármegye térképén
Pölöskefő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pölöskefő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pölöskefő község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.

Fekvése

A 74-es főúttól mintegy 2 kilométerre keletre található, Nagykanizsától 21 kilométerre északra terül el. Területe sík, helyenként dombos. A község keleti határszélén a Principális-csatorna húzódik végig.

Belterületén kelet-nyugati irányban a Gelse-Zalaszentbalázs közti 7529-es út halad végig, amelybe déli irányból itt torkollik bele a Magyarszerdahely-Kacorlak felől érkező 7531-es út. Vasútvonal nem érinti a települést, a legközelebbi vasútállomás 3 kilométerre Gelsén van, a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon (Gelse vasútállomás).

Története

Első írásos említése 1354-ben történt, Pyliskefew néven. Nevét a Piliske/Pölöske (ma Szévíz) patak után kapta; melynek forrásánál épült. A falu területe a zalai apátság birtoka volt, melyet az Ördög család használt. Az 1400-as években vár is épült a településen, ezt a 16. század elején a Kaczor család vette zálogbirtokba az apátságtól. A törökök többször is elpusztították a falut (1564., 1572.), a tulajdonosai pedig többször el is zálogosították. A török hódoltság korában nem néptelenedett el a falu, 17 házat írtak össze a 17. század elején. 1687-ben Kanizsa elfoglalására gyülekező zsoldos hadak újból felégették a falut, a lakosság a közeli mocsarakba menekült, ahonnan később visszatértek és újjáépítették a települést. 1848-ban már 668-an lakosú volt.

Pölöskefő két önálló községből egyesült. A másik község Dusnok (Duzsnak, Duzsnok, Dusnak). A „dusnok” név szláv eredetű. A kereszténység elterjedésével egyre gyakoribbá vált, hogy a magánbirtokosok és az egyházak felszabadították szolgáikat azzal a kötelezettséggel, hogy a felszabadító lelki üdvéért évenkénti gyászmisékre adományokat adjanak, vagy különféle munkálatokat végezzenek. Azokat, akik e szolgálatot vállalták, dusnokoknak vagy torlóknak nevezték (a szláv dusa – lélek – szóból). Dusnok nevével egy 1290-ben írt oklevélben találkozunk, amely idevaló harangozókról és torlókról beszél. Az 1300-as években Dusnok a zalavári apátságnak adózott. Az 1337-es következő oklevél kápolnáról tesz említést. A község a török hódoltság idején elpusztult. Az 1760-as évektől költöztek bele új lakók és a lélekszám folyamatosan gyarapodott. 1830. december 13-án már temetőt is szenteltek fel. 1876-ban a pölöskefői templom építéséhez Dusnok is nagymértékben hozzájárult.

A helységnévtárak tanúsága szerint a két község egyesülése 1877 és 1882 között történt meg. Az 1898 és 1912 között kötelező helységnévrendezés következtében 1908-ban lett az egyesült község új, végleges neve Pölöskefő, ez előtt a „Pölöskefő-Duzsnak” nevet használták. Az Országos Községi Törzskönyvbizottság a „Zaladusnok” nevet javasolta, a község a „Pölöskefő-Dusnok” változatot részesítette előnyben. A végső szót a vármegye mondta ki. A döntés úgy szólt, hogy mivel az egykor különálló két község közül Pölöskefő a népesebb, így a község nevében is ennek kell megjelennie.

Napjainkban

Elöregedő település. A falu lakossága csökken. A munkanélküliek aránya magas, jellemző az elvándorlás. Helyi munkalehetőség nincs. Kevés a helyi iparos, vállalkozó, a lakosok a közeli Nagykanizsára vagy Zalaegerszegre járnak be dolgozni.

A 2007-es adatok szerint a községnek 493 lakosa van.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kánnár Antal (független)^[3]
• 1994–1998: Kánnár Antal (független)^[4]
• 1998–2002: Kánnár Antal (független)^[5]
• 2002–2006: Kánnár Antal (független)^[6]
• 2006–2010: Dominkó Ottó László (független)^[7]
• 2010–2014: Dominkó Ottó László (független)^[8]
• 2014–2015: Orbán Károly (független)^[9]
• 2016–2019: Tóth Jenő (független)^[10]
• 2019-től: Szollár Norbert (független)^[1]

A településen 2016. április 10-én időközi polgármester-választást tartottak,^[10] az előző polgármester lemondása miatt.^[11]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,2%, cigány 1,8%. A lakosok 86,1%-a római katolikusnak, 0,8% reformátusnak, 8,1% felekezeten kívülinek vallotta magát (4,2% nem nyilatkozott).^[12]

Nevezetességei

• Dr. Mező Ferenc olimpiai bajnok szülőháza.
• A pálfiszegi Pálffy család kúriája. Pálfiszegi Pálffy László (1872–1946) pacsai főszolgabíró úr és vései Véssey Ilona (1882–1958) egykori otthona, jelenleg faluház.^[13]
• A déli falurészben, Dusnokon, a Csertán-kúria.
• Temetői kápolna Dusnokon.
• Az 1754-ben felépült, majd 1875-ben átépített Mária Magdolna tiszteletére emelt római katolikus templom.
• I. és II. világháborús emlékmű a templomkertben.

Jegyzetek

Híres szülöttek

Mező Ferenc, született: Grünfeld Ferenc (1885–1961) magyar sporttörténész, tanár, olimpiai bajnok.

Források

• Pölöskefői historia domus
• Zalaszentbalázsi historia domus
• ZALAI MILLENNIUM 36., Helységnévadás a századfordulón

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Pölöskefő témájú médiaállományokat.

• Pölöskefő az utazom.com honlapján
• Pölöskefő