Csömödér

Csömödér
Csömödér címere Csömödér zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Lenti
Jogállás	község
Polgármester	Tomposné Gyuricza Judit (független)[1]
Irányítószám	8957
Körzethívószám	92
Népesség
Teljes népesség	543 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	80,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	7,79 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 36′ 30″, k. h. 16° 38′ 28″46.608206, 16.64100446.608206°N 16.641004°EKoordináták: é. sz. 46° 36′ 30″, k. h. 16° 38′ 28″46.608206, 16.64100446.608206°N 16.641004°E
Csömödér Pozíció Zala vármegye térképén
Csömödér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csömödér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csömödér község Zala vármegyében, a Lenti járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.

Fekvése

A Cserta és a Válicka patakok völgyében fekszik. A település központján a 7547-es út húzódik végig, de érinti a területét a Borsfa-Lenti (Mumor) közti 7537-es út is, egy rövid, az előbbi kettőt összekötő útszakasz pedig a 75 804-es útszámozást viseli.

Története

A település és környéke ősidők óta lakott, az első településnyomok az újkőkorból valók, de a római korból való településnyomok is előkerültek.

Nevét 1324-ben említették először az oklevelek Chydemer alakban. Az 1548-ból ránk maradt források szerint Felső– és Alsózebeckén, Karácsonyszigeten és „Csemeder”-en 45 ház volt, ebből 27 Erdődy Péter királyi kapitányé. A falu és környéke, Kanizsa 1600-as török általi elfoglalása után több felé is fizetett adót, a földesúrnak, a királynak és a töröknek is. 1719-ben a gróf Esterházy család mellett a település birtokosa volt a gr. Erdődy család is.

1770-ben a falut már 46, nagyrészt magyar nevű család lakta, ekkor 244 lakosa volt. 1778-ban pedig már 284 katolikus lakosa volt a falunak, 1832-ben pedig 283 lakosa.

Országos ismertségre akkor tett szert, amikor a közelében levő Southfork Ranchról elszökött egy szervál, és annak a holttestét Iklódbördőce mellett találta meg egy mozdonyvezető.^[3] Hajós András erről dalt is énekelt a műsorban.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Czigány Sándor (független)^[4]
• 1994–1998: Hajnal Sándor (független)^[5]
• 1998–2002: Becze József (független)^[6]
• 2002–2006: Becze József (független)^[7]
• 2006–2010: Győrfi Csaba Gábor (független)^[8]
• 2010–2014: Becze József (független)^[9]
• 2014–2019: Becze József (független)^[10]
• 2019-től: Tomposné Gyuricza Judit (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 89,5%, cigány 8,3%, német 0,47%. A lakosok 68,1%-a római katolikusnak, 1% reformátusnak, 0,77% evangélikusnak, 2,95% felekezeten kívülinek vallotta magát (26,6% nem nyilatkozott).^[11]

Nevezetességei

• A község központjában, gyönyörű platános park mellett áll a művelődési ház, falán Budapest két világháború közötti főpolgármesterének, a község szülöttjének emléktáblájával.
• A főút mentén díszpark és hármashalom előterében a fából faragott világháborús emlékmű.
• A vasútállomással átellenben található a Csömödéri Állami Erdei Vasút végállomása.
• A település határában víztározó helyezkedik el.
• A település híres szülötte Kővágó József (született: Küronya), 1945-47 között, majd a forradalom napjaiban Budapest polgármestere, a Független Kisgazdapárt nemzetgyűlési képviselője. 1950-56 között koholt vádak alapján börtönbüntetését töltötte, a forradalom után a magyar emigráció egyik központi szereplője, az ENSz előtt a magyar ügy képviselője.

Jegyzetek

További információk