Misefa

Misefa
Kastélyszálló
Misefa címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Zalaegerszegi
Jogállás	község
Polgármester	Sifter Róbert (független)[1]
Irányítószám	8935
Körzethívószám	92
Népesség
Teljes népesség	261 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	41,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6,51 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 48′ 12″, k. h. 16° 59′ 11″46.803269444444, 16.98646944444446.803269°N 16.986469°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 12″, k. h. 16° 59′ 11″46.803269444444, 16.98646944444446.803269°N 16.986469°E
Misefa Pozíció Zala vármegye térképén
Misefa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Misefa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Misefa község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.

Fekvése

A néhány utcából álló kistelepülés a zalai dombok között fekszik, a Principális-völgyben, a Keszthelyi-öböltől bő fél órányi autóútra, Zalaegerszegtől 15, Keszthelytől 30, Budapesttől 208 kilométer távolságra. A községen a 7362-es út húzódik végig.

Történelem

Misefa valószínűleg a 13. században keletkezett magyar falu, első ismert említése Myxefolva, 1352-ből származik. A településnév minden bizonnyal a magyar Mikse személynév és a falva összetételéből, majd elrövidüléséből jött létre.

Népetimológián alapuló helyi legenda szerint onnan ered a név, hogy mivel a falunak sokáig nem volt temploma, egy nagy diófa árnyékában tartották a miséket, és e fát nevezték volna misefának.

Vályi András 1796-os leírása szerint: „MISEFA. Vagy Miskfa. Elegyes falu Szala Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Kapornakhoz nem meszsze, és annak filiája, földgye, és szőleje is középszerű.”

A község kastélyát a 19. században misefai Fábiánics Ignác (1809-1894)^[3] királyi főtanácsos és főjegyző építtette. A kastélyépület akkor kapta klasszicista pompáját, amikor felsőpataki Bosnyák Géza (1863-1935), az Első Magyar Takarékpénztár egyik alapítója tulajdonában volt.

A községben 2007-ben 282 fő élt és összesen 119 lakás volt.^[4]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Dr. Sifter Lajos (független)^[5]
• 1994–1998: Dr. Sifter Lajos (független)^[6]
• 1998–2002: Dr. Sifter Lajos (független)^[7]
• 2002–2005: Dr. Sifter Lajos (független)^[8]
• 2006–2006: Henczi Béla (független)^[9]
• 2006–2010: Henczi Béla (független)^[10]
• 2010–2014: Henczi Béla (független)^[11]
• 2014–2019: Sifter Róbert (független)^[12]
• 2019-től: Sifter Róbert (független)^[1]

A településen 2006. március 26-án időközi polgármester-választást tartottak,^[9] az előző polgármester lemondása miatt.^[13]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,8%, cigány 1,78%. A lakosok 73,5%-a római katolikusnak, 4,2% reformátusnak, 1% evangélikusnak, 4,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (17,1% nem nyilatkozott).^[14]

Nevezetességek

• Fábiánics-kastély: a korábban romos állagú épület felújítása után ma kastélyszálló üzemel benne.
• Körhalastó, körülötte pihenőpark, játszótér.

Misefa falurészei

Régi falu

Az 1940-es évek végéig ez a terület felelt meg Misefa falunak. Hagyományos falu, 100 fő körüli lélekszámmal. A házak életkora, stílusa vegyes képet mutat. Nevezetességei – harangláb, faluház – csak helyi jelentőséggel bírnak.

Major

A Fő utcáról a haranglábnál keleti irányba letérve a Béke utcán találjuk magunkat. Haladva tovább, a Foglár-csatorna hídján átkelve kezdődik a misefai major. A hídról már látható a kastély, és a gyűrű alakú körhalastó, közepén beton emelvénnyel, mely falunapokon koncertek tartására szolgál.

A második világháború után a kastély majorsági épületeit lebontották. Az épületek helyére egyrészt vályogból (vert fal, tömés), másrészt az elbontott épületek tégláiból lakóházakat emeltek az itt lakók. Az ötven-hatvanéves épületek mögött, a hegyoldalban fekszik a falu szépen gondozott temetője. A temető oldalában még áll egy öreg kocsányos tölgy, mely a Zalában valaha gyakori Illír jellegű gyertyános-tölgyesek itteni hírmondója.

Újsor

A második világháború után közös tanács vezette Misefát és a környező településeket nagykapornaki központtal. Tanácsi döntéssel építési telkeket alakítottak ki Nagykapornak Misefa felé eső része folytatásában, Misefa akkori külterületén (Ország utca nyugati oldala). A telkeken szintes társasházak és családi házak épültek. A terület jellegében, stílusában inkább Nagykapornakhoz, mintsem Misefa régi részeihez hasonló. Az ezredfordulón a misefai önkormányzat új utcát nyitott az Ország utcától nyugatra, azzal párhuzamosan. A lakóházakkal szemben találjuk a misefai halastavat, mely az elmúlt időszak szárazsága alatt térfogatának mintegy kétharmadát veszítette el. A tavat a Foglár-csatorna táplálja, mely az ezredfordulóra időszakossá vált, az év tél végi és kora tavaszi hónapjainak kivételével száraz a medre. A tó és Nagykapornak közé beszorítva kapott helyet Misefa „szabadidő-központja” (fa játszótér, betonos focipálya, teniszpálya).

Környezetvédelem, természetvédelem

• A halastó számos védett madár, így a nagy kócsag, a szürke gém, a fehér gólya és a tőkés réce élőhelye.
• A község külterületén, a falutól dél-nyugatra folyamatban van helyi jelentőségű természetvédelmi terület kijelölése (védett és fokozottan védett orchideák élőhelye)
• Ipari szennyezés nincs a faluban, az istállózó állattartás visszaszorulóban van. A mezőgazdaságban használatos vegyszerek terhelik a talajt.
• A falut valaha övező természetes erdők a termelőszövetkezetek rablógazdálkodása következtében szinte teljesen eltűntek. Helyükön szántóföld, kaszáló, ritkább esetben akácos képződött.
• A globális klímaváltozás Misefán is éreztette a hatását. A halastó kiszáradóban volt, a Foglár-patak időszakossá vált. (Az elmúlt évek igen csapadékos időjárása egyelőre megfordította ezt a folyamatot. Kérdés azonban, hogy tartós lesz-e ez a fordulat.)
• Problémát jelent még számos illegális szemételhelyezés a falu külterületén.

Jegyzetek

További információk

• Térkép Archiválva 2013. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Göcsej Ökoleltár