Kálócfa

Kálócfa
Kálócfa címere Kálócfa zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Lenti
Jogállás	község
Polgármester	Szabó András (független)[1]
Irányítószám	8988
Körzethívószám	92
Népesség
Teljes népesség	132 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	15,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,21 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 45′ 14″, k. h. 16° 33′ 46″46.753917, 16.56283446.753917°N 16.562834°EKoordináták: é. sz. 46° 45′ 14″, k. h. 16° 33′ 46″46.753917, 16.56283446.753917°N 16.562834°E
Kálócfa Pozíció Zala vármegye térképén
Kálócfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálócfa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kálócfa község Zala vármegyében, a Lenti járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.

Fekvése

Lenti és Zalalövő közt fekszik a 86-os főút mentén, nagyjából a két város között félúton. Közigazgatási területének déli szélén ér véget, a főútba csatlakozva a Zalaegerszegtől idáig húzódó 7405-ös út. Legközelebbi szomszédja dél felől Pórszombat.

Nevének eredete

Nevét valószínűleg az itt lakó kálizokról, muzulmán besenyőkről kaphatta, míg más magyarázat szerint egy Káliz, Kálóz nevű birtokosé volt.

Története

A település neve egy a 12. század végén itt élt Kálóz nevű ember Kutasi János nevű unokájával kapcsolatban fordul elő először 1364-ben, kinek fia szintén a Kálóz nevet viselte, kinek Kálóz nevű dédunokája, mivel örököse nem volt, 1397-ben birtokait leányainak Radicsi Mihálynére, Lóránt fia Ferenc feleségére, Irsai Istvánnéra, valamint Katára és Margitra hagyta.

1531-ben és 1542-ben külön szerepel Kálózfalva és Ilvágy egymás mellett egy adólajstromban. Szent Miklós tiszteletére szentelt egyházát egy 1433-ban kelt oklevél is említette, az akkori nagy kőtemplom azonban a török időkben elpusztult.

A falu 1563. szeptember 24-én tűnt fel újra az írásos forrásokban, mikor I. Ferdinánd királyi adomány címén a Kálózfalvai, más néven Ilvágyi Taba család tagjainak adományozta. 1690-ben a település Esteházyak birtoka lett. Egy 1746. december 29-én kiadott oklevél szerint Kálócfa Esterházy Pál hercegé lett.

A 18. század elején már élt a településen a kálóczfai Szente család. 1734-ben, az itt élő kálóczfai Szente Mihály templomot építtetett a faluban, melyet Szent Lőrinc tiszteletére szenteltek fel, majd a régi templom helyett 1937-ben épült fel a falu új temploma, melyet Szent Lőrinc tiszteletére szenteltek fel és melyet Simon Pál földbirtokos hagyatékából építettek. Egyik lakója Kálócfán sisi Sidy Mihály (†1711), Zala vármegye külön kiküldött követe az 1705-ben zajló Szécsényi országgyűlésen, az egervári helyettes várnagy, földbirtokos volt.

A 18. század végén élt a településen a nemesi sázrmazású kálóczfai Szente Mihály, földbirtokos, aki 1777. és 1786 között volt esküdt Zalalövőn. Szente Mihály és Horváth Rozália fia, kálóczfai Szente József (1773-1811), táblabíró, kálócfai birtokos, aki feleségül vette tubolyszeghi Tuboly Julia kisasszonyt, tubolyszeghi Tuboly László (1756–1828), főszolgabíró, táblabíró, költő, szabadkőműves, és boldogfai Farkas Erzsébet lányát.^[3] Szente József és Tuboly Julianna frigyéből származott: Szente Mihály (1803–1839), jogász, a zalalövői járás alszolgabirája, kálócfai birtokos, aki a Győri királyi jogakadémián végzett, és a kálócfai római katolikus templom gondnoka volt, valamint fivére, Szente Lajos (1807–1855) jogász, a zalalövői járás alszolgabirája, salomvári közbirtokos, aki 1845-ben Deák Ferenc mellett valamint több zalai nemes úr mellett szerepelt az önkéntes adozók között.^[4][5]

A település 1818-tól a Zalalövői járáshoz, az 1925-ös Közigazgatási útmutató alapján a Zalabaksai Körjegyzőséghez, illetve az Alsólendvai járáshoz tartozott, a Vármegye székhelye Zalaegerszeg volt. 1949-től már önálló tanács működött, majd átszervezés után a Zalabaksai Községi Közös Tanács látta el a közigazgatási feladatokat, Lenti járási székhellyel.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Laki József (független)^[6]
• 1994–1998: Laki József (független)^[7]
• 1998–2002: Laki József (független)^[8]
• 2002–2006: Laki József (független)^[9]
• 2006–2010: Laki József (független)^[10]
• 2010–2014: Szabó András (független)^[11]
• 2014–2019: Szabó András (független)^[12]
• 2019-től: Szabó András (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92,68, német 5,49%. A lakosok 86,9%-a római katolikusnak, 6,2% reformátusnak, 2,48% felekezeten kívülinek vallotta magát (3,1% nem nyilatkozott).^[13]

Nevezetességei

• Szent István-szobor^[14]
• Kálócfa nem a dohányboltjáról híres.

Jegyzetek

További információk

• Zala megye honlapján^{[halott link]}
• Kalócfa a kormányülés helyszíne
• Kalócfai kormányülés
• Cikk a Zalai Hírlapban

Kapcsolódó szócikkek