Belatinc

Nem tévesztendő össze a következővel: Belotinc.

Belatinc (Beltinci)
A Szent László-templom Belatincon
Közigazgatás
Ország	Szlovénia
Statisztikai régió	Pomurska
Község	Belatinc
Rang	községközpont
Alapítás éve	1379
Polgármester	Milan Kerman
Irányítószám	9231
Rendszám területkód	MS
Népesség
Teljes népesség	2430 fő (2020. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	137 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	178 m
Terület	62,2 (12,19) km²
Időzóna	UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 36′ 22″, k. h. 16° 13′ 58″46.606011, 16.23284246.606011°N 16.232842°EKoordináták: é. sz. 46° 36′ 22″, k. h. 16° 13′ 58″46.606011, 16.23284246.606011°N 16.232842°E
Belatinc község elhelyezkedése
Belatinc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Belatinc témájú médiaállományokat.

Belatinc (szlovénül Beltinci, vendül Böltinci, régebben Belotinci, németül Fellsdorf) település és a hasonló nevű község központja Szlovéniában, a Muravidéken, a Pomurska statisztikai régióban.

Neve

Egy helyi legenda szerint egy csikós fehér lova után kapta a nevét a község. Nevében ott van a fehér melléknév amely szlovén és vend nyelven is beli, bejli.

Fekvése

Muraszombattól 8 km-re délkeletre a 3-as számú Muraszombat-Lendva főútvonal mentén, az A5-ös autópálya mellett, a Mura völgyében fekszik. Halmazos jellegű település.

Története

Első írásos említése 1379-ből való "Belethfalwa" néven, ekkor Nemti (ma Lenti) várának része volt, s Zala vármegye területén egykor volt Csernecz megyében feküdt. 1389-ben "Belothafalwa", 1428-ban "Poss. Berethfolua", 1481-ben "Belothyncz" alakban szerepel a korabeli forrásokban.^[2]

Első birtokosai a Csákyak, majd a Gyika nemzetség volt. Később az alsólendvai Bánffy család, eztán a Zichyek birtokába került, akiknek kastélya ma is megtalálható. 1689-ben Némethy Péter tiszttartó írt jelentéseket az esztergomi érsekségnek, melyben a német katonaság beszállásolására is panaszkodik.^[3]

Belatinc mezővárosi rangban állt a múlt századokban és híres volt marhakereskedelméről. Uradalmi központként fontos gazdasági csomópontja volt a stájerországi és horvátországi kereskedelmi utaknak.

Vályi András szerint " BELLATINCZ. Népes Mező Város Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai katolikusok, ’s többnyire tótok, az Uraságnak kastéllyával díszeskedik; határbéli földgyei termékenyek, és a’ természetnek sok javaival bővelkednek, első Osztálybéli."^[4]

Fényes Elek szerint " Belatincz, vindustót m. város, Zala vármegyében, egy róna, termékeny, de áradásoknak kitett vidéken, 624 kath., 5 óhitű, 8 evang., 30 zsidó lak. – Van itt egy nagy várkastély, kath. paroch templom, roppant magház. Feje egy uradalomnak, mellyhez 21 helység tartozik, s melly a megyében a legtermékenyebb vidéket foglalja el, s csupa vindustótok lakják. Birtokosa volt azelőtt a gr. Csáky, most pedig a Gyika nemes nemzetség, kinek mind a gazdálkodás jobb lábra való állitásáért, mind a jobbágytelkek rendbeszedéséért, mind pedig magának a városnak szépitéséért sokat köszönhet ezen különben elhagyatott vidék. U. p. A. Lendva."^[5]

Trianon előtt Magyarországhoz, Zala vármegye Alsólendvai járásához tartozott. 1918-ban a belatinci pogrom során antiszemita zavargások voltak. 1919-ben a Vendvidéki Köztársaság nyilvánította részének, de csak hat napig volt a birtokában. 1920-ban viszont a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kapta meg a trianoni békeszerződés értelmében. 1941-ben ismét magyar fennhatóság alá került, 1945-ben Jugoszlávia visszakapta. 1991 óta a független Szlovénia része.

Népessége

Az 1910. évi népszámlálás a mezőváros 1487 lakója között magyar lakosságot is kimutatott.

Lakóinak száma 2414 fő, akik között horvátok, albánok és szerbek is vannak.

Nevezetességei

• A Bánffy-Zichy-várkastély mai formájában barokk épület. Elődjét még a 13. században építették, a 17. században barokk stílusban építették át. Érdekessége, hogy földalatti részei egy alagúttal összeköttetésben vannak a templommal. A kastélyt terjedelmes 14 hektáros szép park övezi különleges fafajokkal és számos egzotikus növénnyel. Az eredeti 1600, köztük mintegy 800 egzotikus fából sok ma is megtalálható a parkban.
• A Szent László király tiszteletére szentelt plébániatemplom 1742-ben épült barokk stílusban. 1890 és 1894 között neobarokk stílusban építették át, ekkor kapta meglehetősen szokatlan külső formáját. Kápolnájában, melyet gróf Zichy Ágoston építtetett a Zichy család tagjai nyugszanak és egy 15. századi reneszánsz Madonna-kép is látható.
• A Rous család kápolnája 1907-ben épült neoromán stílusban, nevét építtetőjéről kapta.
• A magtárat 1754-ben építették.

Belatinc szülöttei

• Dravecz József (1697–1779) katolikus pap, kanonok, esperes
• Pauli István költő
• Bassa Iván író
• Kollár Péter író
• Pusztai József író
• Vilko Novak történész, nyelvész, néprajztudós
• Vlado Kreslin énekes
• Dani Kavaš énekes, költő, gitáros és festő
• Tomi Ternar teniszező
• Kregár Mihály (1734-1803) Pest polgármestere

Egyéb híres emberek

• Murkovics János író, itt volt tanár
• Kühár István, a Szlovenszka krajina-tervezet egyik kidolgozója

Jegyzetek

Régi képeslapok

Források

(magyarul)

• Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 506. o. ISBN 963-05-6821-7  

(szlovénül)

• Šraj, P.: Beltinci: 1322-1993. Občina, Beltinci 1995.
• Šraj, P.: Böltinci inda = Beltinci danes. ZTK, Beltinci 2015.

(németül)

• Thiele, J. C. von. Das Königreich Ungarn. Ein topografisch-historisch-statistisches Kundgemälde, das Ganze dieses Landes in mehr denn 12.400 Artikeln umfassend. Gedruckt auf Kosten der v. Thiele’schen Erben (1833) 

További információk

• Belatinc község honlapja
• Belatinc Szlovénia információs portálján
• Belatinc Szlovénia térképén
• Magyar katolikus lexikon
• Az ND Beltinci futballklub honlapja Archiválva 2010. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Szlovénia turisztikai oldala

(magyarul)

• Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám) 1942-09-05 / 200. Szám Gumilár Ferenc: Belatinc képe a történelem lapjain
• Arcanum Digitheca BELLATINCZ. Vályi András: Magyarország leírása (magyarul, románul, angolul)

(szlovénül)

• Beltinski grad
• Cerkev svetega Ladislava 02.10.2017 Portal KAMRA, Izdelava: TrueCAD d.o.o. (4 kép)
• Občina Beltinci: Zgodovinski spomeniki
• Pokrajinska in študijska knjižnica Murska Sobota (Klaudija Sedar): Pretekla podoba kraja Beltinci (5 kép)
• Sinagoga v Beltincih. Objavila Pokrajinska in študijska knjižnica Murska Sobota (Klaudija Sedar)
• Folklora Beltinci Pokrajinska in študijska knjižnica Murska Sobota
• Cimprače (1 kép)
• Hotel Korona-Zvezda
• Beltinski grad
• Kapelica svetega Antona Padovanskega v Beltincih.
• Lendvai Kepe Zoltán, Kepéné Bihar Mária: Židovska verska občina Beltinci (Belatinci zsidó hitközség)
• Ime kraja: Beltinci (n. v. 178 m) Planinska zveza Slovenije
• Régi képeslapok Archiválva 2021. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben

(angolul)

• Bojan Zadravec: Task Force on Jewish Studies and Antisemitism
• Hungary,Slovenia stamp 12kr `BELLATINCZ` Used 1889 WS33430 $12.67 Seller: darabanth_alma (854) Redka ogrska znamka za 12 krajcarjev z žigom “Bellatincz“ in datumom „november 1889“.
• Adolf Kaufmann, Rabbi's Geni Profile

(németül)

• Max von Ferstel: MARIENKAPELLE. Österreichische Monatsschrift , Baudienst ÖNB
• Philadria d.o.o. - katalog 11. dražba - april 2014. Jahr 1850 Other countries–Stamps of Slovenian interest: Austria. 3MP IIIb,Smaller cover, franked 3 kr., perfectly cancelled "Bellatincz, 8/7" (Beltinci, Mü. 179 b), sent to Lendava (9/7), very rare cancellation.
• Gestempelte Österreichische Briefmarken (bis 1967) Bellatincz

Kapcsolódó szócikk

• Belatinci pogrom