Nagybakónak

Nagybakónak
Nagybakónak címere Nagybakónak zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Nagykanizsai
Jogállás	község
Polgármester	Kovács Tamás (független)[1]
Irányítószám	8821
Körzethívószám	93
Népesség
Teljes népesség	361 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	21,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	17,94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 33′ 11″, k. h. 17° 02′ 36″46.553055555556, 17.04333333333346.553056°N 17.043333°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 11″, k. h. 17° 02′ 36″46.553055555556, 17.04333333333346.553056°N 17.043333°E
Nagybakónak Pozíció Zala vármegye térképén
Nagybakónak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybakónak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagybakónak község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése

A község Nagykanizsától északkeletre fekszik. Zsáktelepülés, közúton csak a közel 7 kilométer hosszú 75 128-as számú mellékúton érhető el, amely Nagyrécsénél ágazik ki a Zalakomár-Nagykanizsa közti 7511-es útból.

Van egy erdőterület a határában, amelynél 7 község határa találkozik: Nagybakónak, Újudvar, Gelsesziget, Gelse, Orosztony, Kerecseny, Zalaújlak. Ezért ezt a területet "Héthatárnak" nevezik. Északról Gelse, Orosztony, keletről Zalaújlak, Csapi, délről Nagykanizsa, Nagyrécse, nyugatról pedig Újudvar és Gelsesziget határolja.

Dombok között, a domboldalakon és a völgyben épült, ezért látszik rendezetlennek, mert az utcáknak is követniük kell a domborzati viszonyokat. A község helyén korábban nagy tölgyes és bükkös erdők voltak. A két falurészt mocsár választotta el, amelyet a múlt század második felében, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után csapoltak le. A levezető árok neve Bakónak patakja, másutt Bakónaki-patak, amely összegyűjti a környék vizeit, és Légrádnál ömlik a Murába.^[3]

Története

A néphiedelem szerint a falu nevének eredete Könyves Kálmán uralkodásához fűződik. A történet szerint egykor Bakónak és Zalaújlak között akkora patak folyt, hogy Bakó molnár malmot építhetett rá. Egy alkalommal az uralkodó ezen a vidéken utazott át Dalmácia felé, amikor a királyi hintó kereke eltörött, éppen a malom előtt. A molnár nemcsak megjavította a kereket, hanem vendégül látta a királyt és kíséretét is, akiket Bakóné finom ebéddel kínált. A kerék elkészülte és felszerelése után az uralkodó hálája jeléül kinyújtotta karját, körülmutatott és azt mondta: „Ezt az egész területet pedig adjuk Bakónak munkájáért és a szíves vendéglátásért.” A határrészt a helyiek a mai napig Bakómonának nevezik.^[4]

A mai elnevezés Nagybakónak, az eltűnt Puszta néven ismert falu vagy puszta - ma már csak egy dűlő neve - helyén épült Száka és Bakónak egyesülése után, a 19. század közepe óta használt településnév.

A falu elnevezései a különböző korokban a Megyei Levéltár feljegyzései alapján

• II. András uralkodása idején:

• 1203. Baconuk
• 1226. Bachonuc

• IV. Béla uralkodása idején:

• 1259. Bakonuk
• 1270. Bakolnuk

• Károly Róbert uralkodása idején:

• 1320. Bakonuk
• 1322. Keth Bakonuk
• 1326. Bakolnak-Bakonuk
• 1339. Duas villas Bakonuk
• 1340. Bacolnuk-Bakolnuk

• Nagy Lajos uralkodása idején:

• 1363. Egyházas Bakonuk
• 1366. Bakonuk super et inf.
• 1372. Egyházasbakonok
• 1373. Bakolnok
• 1381. Alsou Bakonuk-Felseubakonuk

• Mária és Zsigmond idején:

• 1382. Bakonuk
• 1387. Bakonok
• 1389. Bakonok
• 1401. Kysbakonok
• 1405. utraque Bakolnok
• 1409. Bakolnuk
• 1428. Nagybakonok

• Mátyás uralkodása idején:

• 1483. Nagbakonok

• II. Lajos uralkodása idején:

• 1519. Felsew Bakonak
• 1521. Bakolnok
• 1524. Alsó Bakonok^[5]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Hegedűs István (független)^[6]
• 1994–1998: Hegedűs István (független)^[7]
• 1998–2002: Hegedűs István (független)^[8]
• 2002–2006: Hegedűs István (független)^[9]
• 2006–2010: Molnár Józsefné (független)^[10]
• 2010–2014: Molnár Józsefné (független)^[11]
• 2014–2019: Molnár Józsefné (független)^[12]
• 2019-től: Kovács Tamás (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92,8%, cigány 6,3%, német 0,8%. A lakosok 61,8%-a római katolikusnak, 2,5% reformátusnak, 8,1% felekezeten kívülinek vallotta magát (27% nem nyilatkozott).^[13]

Nevezetességei

Képgaléria

• 
  A Kőszikla-szurdok
• 
  Nagybakónak
• 
  A téli Nagybakónak
• 
  A község látképe délről
• 
  Nagybakónaki utcakép
• 
  Árpád forráshoz vezető út

Jegyzetek

További információk

Ebben a közösségben bemutatjuk Nagybakónak községünk kulturális életét: színjátszás, állandó helytörténeti kiállítás, kézműves bemutató, zene, kulturális programok.

• Nagybakónak kulturális élete a Network.hu -n

Szákai Színjátszók előadásai.: népszínművek, táncoselőadások, rövid jelenetek.

• Szákai Színjátszók a YouTube-on