Magyarföld

Magyarföld
A magyarföldi Fatemplom[1]
Magyarföld címere
Mottó: Rövid beszéd, hosszú kolbász.
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Lenti
Jogállás	község
Polgármester	Kállai Csaba (független)[2]
Irányítószám	8973
Körzethívószám	92
Népesség
Teljes népesség	38 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség	3,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8,89 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 46′ 40″, k. h. 16° 25′ 02″46.77778, 16.4171846.777780°N 16.417180°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 40″, k. h. 16° 25′ 02″46.77778, 16.4171846.777780°N 16.417180°E
Magyarföld Pozíció Zala vármegye térképén
Magyarföld weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarföld témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Magyarföld község Zala vármegyében, a Lenti járásban.

Fekvése

A település Vas vármegye határához közel, a Hetés északi és az Őrség déli szélén fekszik, a Szentgyörgyvölgy-Kerkáskápolna közti 7424-es út mentén; közigazgatási területének északnyugati csücskét érinti a 7451-es út is. A község északi oldalán folyik a Kerka-patak. A falu házai közvetlen közelében szántóföldek, rétek találhatók, kissé távolabb erdőségek húzódnak. A Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet területén fekszik gyönyörű környezetben.

Története

A középkorban ismert és jelentős hely volt. A települést a szájhagyomány szerint vendek, svábok és tótok alapították a 14. században. Dobornok néven már forgalmas mezőváros volt, melynek vámját 1469-ben említették.

Az alsólendvai Bánffyak Bánffy Kristóf haláláig birtokolták, akivel a család férfiágon kihalt. A környékbeli hatalmas vagyonnal együtt gróf Nádasdy Ferenc birtoka lett. Ám 1667–70-ben a nagyhatalmú grófot a Wesselényi-összeesküvésben elmarasztalták, s a király kivégeztette, birtokait elvette. A kincstár kezelte a javakat.

A török hódoltságbeli történetéről pontos ismereteink nincsenek. A szájhagyomány megőrzött több mondát ebből az időből, amelyeknek valóságtartalma nem ellenőrizhető. Feltételezhető, hogy ez a falu is osztozott a környék nehéz sorsában, kitéve a rabló török portyázásoknak. A terület mindig kicsi falvait a Kerka és nehezen járható környéke egy kicsit jobban megvédte a pusztításoktól.

A török korszak után előbb a gróf Széchényi család szerezte meg a kincstártól a területet. Végül a Szapáry grófok birtoka lett, egészen a 19. század végéig. 1773-ban a Dobraföld nevet viselte, amelyben egy régi magyar nemzetségnév lelhető fel. Ezt a nevet csak 1912-ben változtatták Magyarföldre.

A 19–20. század fordulóján Dobraföld az Alsólendvai járáshoz tartozott. Ekkor 43 ház állt a településen, 260 lélek lakta. Az akkori falu életét egy bíró és két elöljáró irányította. 1935-ben a 34 lakóházban már csak 159 lakos volt. Nem volt iskolája, ezért és a rossz közlekedési helyzet, valamint a kevés munkaalkalom miatt a lakosság egy része elköltözött. Addig fő foglalkozásuk a növénytermesztés és az állattartás volt, és jelenleg is az. A földek termőképessége is elég alacsony. A terület egy részét erdő borítja. Minthogy a jelentősebb ipari üzem nem települt a körzetbe, fokozódott az elvándorlás. Mivel a térség hazánk legszebb tájai közé tartozik, a turizmus lehet a gyógyír a bajokra, de ennek még igazán nincs nyoma. A népesség csökkenése miatt a lakosság lélekszáma 2018-bán már csak 37 fő körül volt. A település infrastruktúrája is folyamatosan fejlődik. Kiépült a vízvezeték-hálózat, és a lakások többségében vezetékes telefon is volt.

Közigazgatásilag már a tanácsrendszerben is társközség volt. Egy ideig Szentgyörgyvölgyhöz tartozott, majd Csesztreghez csatolták. 1990-től az önkormányzati rendszer visszaállt, de a közigazgatás szakmai ügyeit öt másik községgel együtt fenntartott körjegyzőséggel oldják meg. Ennek székhelye a jobb közlekedési helyzetben levő Csesztregen található.

2006 és 2011 között polgármestere Rátóti Zoltán színművész volt, aki azután a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója lett.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Dr. Ohát Ilona (független)^[4]
• 1994–1998: Dr. Ohát Ilona (független)^[5]
• 1998–2002: Riederauer Andrea (független)^[6]
• 2002–2006: Riederauer Andrea (független)^[7]
• 2006–2010: Rátóti Zoltán István (független)^[8]
• 2010–2011: Rátóti Zoltán István (független)^[9]
• 2011–2014: Tolnai Istvánné (független)^[10][11]
• 2014–2019: Kállai Csaba (független)^[12]
• 2019-től: Kállai Csaba (független)^[2]

A településen 2011. december 11-én azért kellett időközi polgármester-választást tartani,^[10] mert az előző polgármester a megsokasodott teendőire hivatkozva (minden bizonnyal a kaposvári színigazgatói kinevezése miatt) lemondott tisztségéről.^[11][13]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 100%. A lakosok 42,4%-a reformátusnak, 24,2%-a római katolikusnak vallotta magát (12,1% nem nyilatkozott).^[14]

Nevezetességei

Magyarföld a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet területén fekszik gyönyörű környezetben. Ezt a területet 1976-ban nyilvánították védetté. Több falu tartozik ide, mint Felsőszenterzsébet, Gödörháza, Magyarszombatfa, Velemér. Megye- sőt országszerte nevezetes az augusztusban megrendezett Lovasnapok, melyet a Vas vármegyei Kerkáskápolna községgel közösen rendeznek évről évre.

A településen van egy háza Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter Kossuth-díjas színművészeknek.^[15]

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Magyarföld honlapja Archiválva 2021. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben